Hegyköz - Zemplén
Zemplén gyöngyszeme
A Sátoraljaújhelytől északra található Hegyköz Magyarország legészakiabb tájának, a Zempléni-hegységnek keleti oldalán húzódik, a Bózsva-patak által szelt medence települései tartoznak hozzá. A környék marasztaló csendje, nyugalma és az itt élők vendégszeretete miatt egyaránt kedves vidék, melyet járva tanúi lehetünk az ember és a táj egymásrautaltságának, békés együttélésének.
Nem kell gyakori természetjárónak lennünk ahhoz, hogy elcsábuljunk, amikor a friss levegő, az emelkedőkről táruló panoráma, a táj varázsa és a történelmi emlékek hívogatnak. Hollóháza porcelánmúzeuma sokunknak ismerős, de az ennél kevesebbet említett Füzér, Telkibánya, Kéked vagy Gönc ugyancsak izgalmas látnivalókat kínálnak. A múlt emlékei kísérnek bennünket, melyeket meg kell ismernünk, látnunk, tapasztalnunk, miközben a környéket járjuk.
Látnivalók, nevezetességek Kőkapu környékén!
- Rákóczi-vár: Magyarország egyik leghíresebb vára, a sárospataki Rákóczi-vár hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, egyben az ország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye. Perényi Péter főispán kezdte el építtetni az erődítményt, a mohácsi csata után az 1530-as években. Először a ma is látható, legrégebbi rész a Vörös-torony készült el, majd szépen körbeépítették a lakópalota szárnyaival. A látogatás során külső várfalra is ki lehet menni, ahonnan fantasztikus a kilátás a Bodrog partjára és a várépületre.
- Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára: A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára közel 400.000 kötetes könyvanyagát kézirat- és folyóirattár, térképtár, kottatár, iskolai értesítők és gyászjelentés-gyűjtemény, filmtár, hanglemeztár és az elektronikus dokumentumok gyűjteményei egészítik ki, amelyekkel együtt az állománya jóval meghaladja a félmillió könyvtári egységet. A könyvállományban 7 kódexet, 18 kódex-töredéket vay kódexbe kötött könyvet, 33 ősnyomtatványt, s 1430 régi magyar könyvet őrzünk, közöttük számos ritkasággal, unikummal.
- Képtár: A Sárospataki Képtár 1968-ban jött létre Béres Ferenc énekművész kezdeményezésére. A kezdetben a Rákóczi Várban működő intézményt a városi tanács tartotta fenn. A képtár gyűjteményei elsősorban adományokból származtak. Béres Ferenc saját képzőművészeti gyűjteményének egy részét adományozta a városnak. Bíztatására azonban sok művész is adott kisebb-nagyobb kollekciókat a gyűjtemény gyarapítására.
- Vártemplom: Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma, 1537-ben épült. Az átalakításkor elhelyezett barokk főoltára - a templom berendezésének legszebb darabja - a karmelita rend budavári templomából került ide. Ebben az ősi templomban keresztelték meg feltehetően Árpád-házi Szent Erzsébetet.
- Sárospataktól 8 km-re található egy olyan kirándulóhely, amire azt szokás mondani: regényes táj. Aki elszánja magát egy könnyű, 8 km-es gyalogtúrára, nem fog csalódni. A Megyer-hegy egykor malomkő-bányájának gödrében kialakult tó, melyet Tengerszemnek neveztek el, gyönyörű és közkedvelt kirándulóhellyé vált.
- Magyar Kálvária: A főtérről indulva a Zsólyom-patak mentén jutunk fel a Szár-hegyre, ahol 14 stációból álló kálváriát építettek, a Trianon által elszakított országrésznek állítottak ezzel emléket.
- Zempléni kalandpark: Egy egész napos kirándulási lehetőség kicsik, kicsit nagyobbak, és felnőttek számára egyaránt. Az ide érkezők számos programlehetőségen vehetnek részt: a Magashegyi libegő, mely az ország leghosszabb, sípályához csatlakozó függőszékes libegője, az ország leghosszabb, 2275 m hosszú bobpálya, 4 db különböző nehézségű kalandtúra pálya, 4 évszakos sípálya, hófánk, kilátó, játszótér, símúzeum nem utolsó sorban 15 állomásból álló tanösvény.
- Börtönmúzeum: A tárlat középpontjában a szabadságvesztés és az ahhoz kapcsolódó tárgyi és írásos emlékek, szakmatörténeti ismeretek bemutatása áll. A kiállítás egyben büntetés-végrehajtási emlékhely is, amely érzékeltetni kívánja a börtönökben dolgozók felelősségteljes munkáját, e különös szakma jellemzőit. A kiállítás - a fentiek megismerése mellett - aktív és hatékony eszköze lehet a bűnözés, bűnismétlés megelőzéséhez.
- Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok és a Magyar Nyelv Múzeuma: A Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori lakóházának helyén felépült Kazinczy Emlékcsarnok Magyarország egyik leglátogatottabb irodalmi emlékhelye: valóságos zarándokhely, ahová szerte a világból érkeznek látogatók - a hely szelleme az abaúji és zempléni vidék legismertebb és legkedveltebb idegenforgalmi központjává tette. Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma. A Magyar Nyelv Múzeumában három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is.
- Hazánk legrégibb keskeny-nyomtávú kisvasútja a Zempléni-hegységben, Pálházától Rostallóig közlekedik. Kiváló élmény gyermekek és felnőttek számára a kisvasúttal történő utazás. A csúcspont viszont az, amikor a kisvonat a 37 m hosszú alagútban megy át. Pálházán, nem messze a vonat végállomásánál található a Hegyközi Vadászati Múzeum, valamint a Perlit és Egyéb Ásványok Múzeuma.
- Károlyi Kastély: A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről a romantika, az eklektika stílusjegyeit mutatja, ám pompás termeiben az itáliai reneszánsz és kora barokk hangulata fogadja az érkezőket. Földszinti termeiben a főúri világ hangulatát idéző enteriőrök láthatók, köztük az egykori könyvtárszoba, az ebédlő, a grófi szalon és hálószoba, valamint a márványmedencés fürdőszoba. A füzérradványi kastélypark platánjaival, terebélyes hársfáival, több törzsű tulipánfákkal, piramistölggyel hazánk egyik legkülönlegesebb klímájú és hangulatú, sétautakkal metszett, hatalmas történeti kertje.
- Fűzéri vár: A gyönyörű fekvésű, de igen nehezen megközelíthető, meredek hegy tetején épített füzéri vár, kiemelkedő kápolnatornyával, az egyik legszebb látványt nyújtja hazánkban. Fűzér várában rekonstrukciót végeztek, melynek során részlegesen helyreállították a felső-várat, valamint megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya. A korhű építészeti megoldásokkal történő helyreállítás során a belső berendezést is pótolták a fennmaradt leírások alapján. A várban a vár védőinek és lakóinak mindennapjait mutatják be, és interaktív középkori kiállításokat nyitnak.
- Porcelánmúzeum: Porcelán Múzeum épülete önmagában is érdekes látványosság, hiszen Mondok Tamás és Rákosi Ferenc Ybl-díjas építészek tervezték. 1981-ben, a hollóházi kerámiaipari tevékenység kezdetének 150. évfordulóján nyílt meg azzal a céllal, hogy bemutassa a nagyközönségnek mindazt az iparművészeti értéket, ami a hollóházi ipar 225 éve alatt keletkezett.
- Porcelángyár: Hollóházi Porcelán Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Azon a helyen, ahol ma a vállalat épületei állnak, több mint 235 éve folyamatos ipari tevékenység zajlik A Hollóházi Porcelán, mindennapi használatra szánt, finoman megformált, ízlésesen dekorált termékei a hétköznapi környezetbe is eleganciát és igényességet csempésznek. Az ide érkező vendégek akár gyárlátogatáson is részt vehetnek.
- Érc és Ásványbányászati Múzeum: A község egyik legrégebbi épületében 1970-ben nyitotta meg kapuit. Itt működött az első magyar porcelángyár, amit az 1930-as években a Kádár-család lakóházzá alakított át, majd 1970-ben az épület alagsorát, 1980-ban a teljes épületet a gyűjtemény részére adta át. Itt láthatók hazánk első porcelángyárának termékei, valamint a hajdani bányaváros nemesérc-bányászatának emlékei. Leglátványosabb része az a dioráma, amely a középkori bányászat teljes technológiai sorát mutatja be. Látható még a Zempléni-hegység állat –és növényvilága, apróvadjai, hüllői a békáktól a keresztes viperáig. Megismerhetők a község használati eszközei, néprajzi tárgyai, házi szőttesei, Magyarország legfontosabb ásványai.
- Huszita ház (tájház): Göncön a "Huszita-ház"-ként ismert vagy "cseh-ház" néven is emlegetett épület elnevezés nemcsak itt, hanem a környező falvakban is megtalálható. Ezeket a házakat a mészhabarcsba rakott kőfalazat, megemelt lakószint, szűk ablaknyílások, erős nyílászárók, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló, illetve a szomszédos pincékbe ágazó földalatti járatok jellemzik. Magának a műemlék jellegű lakóépületnek három osztatú lakótere van. Az első szoba neve első ház, vagy tiszta-szoba, a hátsó szoba neve hátsó-ház, közöttük a pitvar, vagy konyha. A pincében szép gótikus ablaktöredékek találhatók, melyek a közeli pálos kolostorból származnak, s itt található a híres "gönci hordó" is.
- Regéci vár: A vár eredetileg a mainál jóval kisebb alapterületű volt: csupán az északi sziklatömböt foglalta el egy torony és a tőle délre eső, íves fallal körülvett udvar, melyen alighanem faépületek álltak. Ezt a kis várat a 15. század végén gyökeresen átalakították, majd a 16. század közepétől jelentős mértékben kibővítették dél felé. Teljes kiépülése csak a 17. században következett be, akkor, amikor birtokosai (Serédyek, Alaghyak, Rákócziak) rezidenciájaként is szolgált. A várban különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények (bástyák) mellett helyet kapott egy különleges, török falcsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, melynek helyreállított mását Sárospatakon csodálhatjuk meg.
- Boldogkő Vára: A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte. A vár látványa megváltozott: két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba. Az “oroszlánsziklán” egy sziklakijáró épült. Ezeken kívül történt egy nem kevésbé jelentős, de kívülről nem látható átalakítás is. A vár pincéjének és a vár borozónak föld alatti összekötése (20 m szintkülönbség). Ezáltal lehetővé válik, hogy a látványosságok megtekintése után a fáradt érdeklődő egyenesen a hűvös várborozóba jusson. A Boldogkői vár így most már teljesen megújult formában várja az ide érkező turistákat.
- Bestillo-Pálinkaház: A BESTILLO Pálinkaházat két fiatal házaspár alapította 2003-ban. Az alapító-tulajdonosok a pálinkakultúra reneszánszának elkötelezett hívei: szülőföldjükön, az abaúji Boldogkőváralján kizárólag hazai nyersanyag és munkaerő felhasználásával világszínvonalú termékeket állítanak elő. Eltökélt szándékuk a magyar pálinkakultúra elismertetése mind Magyarországon, mind a nemzetközi piacokon. A BESTILLO Pálinkaház prémium kategóriás, igényes kivitelű, saját márkajelzéssel ellátott pálinkákat készít. Innen ered a márkanév is: a BESTILLO brand már első hallásra is a minőséget és a különlegességet hivatott kifejezni.
- Péchy-Zichy kastély és őspark: A település további nevezetessége még az 1786-ban barokk stílusban épült volt Péchy-Zichy kastély. U alakú, több mint 2500 nm alapterületű kastélya a megyében a harmadik legnagyobb kastélyépület. A kastélykert, melyet a kastély építésével egyidőben, az egykori öreg erdőből alakított ki a Péchy család, az angol és francia kertépítészet stílusjegyeit hordozza. Különleges mikroklímáját kezdettől fogva a rajta átvezető Tekeres patak és az általa táplált tó határozza meg. Az idős, nagyméretű fák és a park dús cserjéi igen gazdag madárvilágot tartanak el, a tóban pedig több halfaj mellett folyami rák, pettyes gőte és tőkés réce is él. A kastély előzetes egyeztetést követően látogatható.
- Református Templom: 1590-ben jelent meg az első teljes magyar nyelvű Biblia Károli Gáspár, gönci református lelkész fordításában. Megtekinthető a vizsolyi református templomban. A templom szomszédságában található nyomtatástörténeti kiállításon időutazáson vehet részt az odalátogató, és átélheti a Vizsolyi Biblia megszületésének körülményeit a fordítástól a nyomtatásig, megismerheti a papírmerítés, készítés és a betűszedés rejtelmeit, a festék elkészítését. A látogató a biblia első oldalát ki is nyomtathatja egy maga merített papírra.
- Kassa Szlovákia második legnagyobb városa, mindössze 16 km távolságra a magyar határtól. A város fő látnivalói a kassai dóm, melyben II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai, valamint édesanyja vannak eltemetve, Rákóczi rodostói házának mása, Szent Mihály kápolna, nemesi paloták, múzeumok. Eperjes Szlovákia harmadik legnagyobb városa, főbb nevezetességei a Főutca környékén találhatóak. A város központjának domináns épülete a római katolikus Szent Miklós plébániatemplom. Érdemes megcsodálni még a Rákóczi-házat és a Bormúzeumot is. Bártfa Szlovákia büszkesége, az egyik legszebb szlovák város, mely szintén büszkélkedik látnivalóival. Központi tere a téglalap alakú tér. A tér közepén áll a 16. századból származó volt városháza épülete. Legjelentősebb műemléke az annak északi részében álló római katolikus Szent Egyed Bazilika.